Így kapcsolódik a kolostori gyógyászat a gyógynövényekhez
Amikor a hagyományos gyógyítási módszerekre gondolunk, akkor általában a kínai, és az ayurvédikus orvoslás jut eszünkbe. Azonban ez a két mód mellett létezik még a hagyományos európai orvoslás is, mely valójában a szerzetesrendekhez fűződik, és Nyugaton jött létre.
Mára már azonban ez a típusú orvoslás is igen elterjedt lett Európa területein. A kínai, az indiai, illetve a Nyugati orvoslás igazából nem is tér el olyan nagyban egymástól. Mind a három orvoslásban megjelenik a test különböző elemeinek egyensúlyának a helyreállítása. Emellett, a különböző gyógynövények felhasználása ugyancsak jelen van mindhárom kultúrában.
Babilóniához fűződnek az első gyógynövényekről szóló leírások. A legösszetettebb fennmaradt leírások pedig egyiptomi papiruszként maradtak fent. Ezekből a fejlett kultúrákból került át a tudás eleinte az ókori görögökhöz, ám a XVII. század során a rómaiakhoz is el tudtak jutni ezek az ismeretek.
A IX. században a gazdaság központjává kezdett válni a kolostor kultúra, ebben az időben a gyógynövényeket a kolostorok saját kertjében kezdték el termeszteni. Ezzel egyidőben a szerzetesek folyamatosan bővítették ezzel kapcsolatos tudásukat, ennek köszönhetően meg tudtak ismerkedni az orvostudomány alapjaival, ellátták a betegápolási, illetve az orvosi feladatokat is.
Ahogy a szerzetesek aztán egyre újabb kolostorokat alapítottak, úgy vitték magukkal ezeknek a hasznos gyógynövényeknek a magjait, majd a kolostoron belül különböző előkészítő, és szárítóhelyiségeket hoztak létre. A kolostori gyógyászat leginkább a megelőzésre, illetve a táplálkozási tanácsokra fektette a hangsúlyt akkoriban. Előszeretettel alkalmazták a gyógynövényeket, illetve a különböző ásványokat is.
A kolostori gyógyászatot aztán a skolasztikus orvostudomány követte, melyet önállószakként kezdték el oktatni az orvosi egyetemeken. Az egzotikus, és cseppet sem olcsó gyógy-és fűszernövények szerepét végül átvették az európai orvosok, láthatjuk tehát, hogy a „gyógyító táplálék növények” felhasználása mindvégig jelen volt a különböző orvoslásban.
1550 megtekintés, 11 a mai napon