Mennyire ismered a múlt egyik legfurcsább divatját? – Viktoriánus trendek

A viktoriánus kor egy különleges éra, melyben számos meglepő dologra figyelhetünk fel. Sokak számára meghatározó, ha stílusról van szó és még többen pedig igazán „odáig vannak érte”, divatjával, kultúrájával, furcsaságaival és hangulatával együtt. De hogy is lehetne elmenni egy kor mellett, melyben divat volt halottakkal fényképezkedni?

A viktoriánus divat nem a szépségen alapult, sokkal inkább társadalmi és vallási szálak mozgatták alakulását, és a szépség, az ízlés, a kreativitás csak az ezeknek való megfelelés után kaphatott némi szerepet. Érdekes azonban, hogy még így is sok szépség készült akkoriban a női divat „kezei alatt”, melyekre még mind a mai napig jó ránézni.

Milyen volt az ideális nő?

A viktoriánus kor nőideálja fátyolos, gyönge, passzív lelkű, vékony derekú, egyenes tartású volt, erre a leányképző intézményekben nagyon nagy hangsúlyt fektettek és mindennek semmi más célja nem volt, mint a férjfogás, méghozzá a legideálisabb férj, azaz minél gazdagabb, rangosabb férfi megszerzése volt. Az ideális nő viselkedésre és megjelenésre is feleség típus volt, aki bármire képtelen lenne férje támogatása nélkül.

Mit viselt az ideális nő?

Ez szoros összefüggésben van az előző ponttal. A viktoriánus nő ruhái gátolták viselőjüket a mozgásban, tehát munkára, sőt még egy kocsira való felszállásra is alkalmatlanná tették, így torzítva a képet a kornak megfelelő nőideál, feleségideál irányába. Fenékpárnák, szoros derék, lépésben akadályozó szoknya és cipő, valamint szorosra szabott felsőrészek korlátozták a szabad mozgást, így téve minél kiszolgáltatottabbnak tűnővé a lányt és asszonyt.

A kor jellegzetes viselete a krinolin, és a drótokkal merevített horrorisztikusnak tűnő sonkaujj. A viktoriánus értékrendben a színeknek is megvolt a maga szerepe. Egy nő nem viselhetett feketét csak úgy ok nélkül, de férje halálát követően két évig kötelessége volt ebben a színben megjelenni.

Mire épült a viktoriánus divat?

A viktoriánus kor divatja nem is divat volt, hanem inkább jelzésértékű hóbort, ha szabad ilyen könnyelműen fogalmazni. Nagyon frappánsan határozza meg három pontban a kor öltözködésének fő szempontjait Balogh Zoltán:

• Fizikai munkától való mentesség: A polgári családban a férfi öltözékének mutatnia kellett a fizikai munkától mentes életmódot. Makulátlan, nem túl kényelmes, egyáltalán nem funkcionális ruhákat jelent mindez.
• Mások munkája fölötti rendelkezés: A viktoriánus korban a ruhák színe, szabása, a kiegészítő segédeszközök típus mind státusszimbólum volt, azt mutatta, hogy az adott ember mennyire áll mások fölött.
• A teljes munkátlanság: A nők ruházatának a munka tejes hiányát kellett mutatni, sőt, a munkára való teljes alkalmatlanságot kellett elérni.

Médiatámogató: fullfashion.hu