Üdvözöljük Kedves Látogató! [ Regisztráció | Bejelentkezésrss

Kattintson IDE!

Egy kis toalett-kultúra, avagy a WC négyezer éves története

Minden nap használjuk, kis túlzással az életünk részének tekinthető, sokan mégsem ismerik a történet. Hogy mi ez? Természetesen a WC, amiről általánosságban nem illik beszélni, de most egy kis időutazás és ismeretterjesztés céljából visszautazunk az időben, és megvizsgáljuk a toalettek több ezer éves történetét!

Az ókor és a középkor

Ne engedjen a dugulásnak: www.dugulaselharitasprofin.hu

A mai WC-k közvetlen elődje talán meglepő lehet, de már az ókorban is létezett, egészen pontosan Rómából – más kutatók szerint Mezopotámiából – eredeztethető, mintegy 4 ezer évvel korábbról. Az ókori toalettek inkább egyfajta latrinák voltak, amelyeket férfiak és nők egyaránt használhattak. Az ürülék egy vízzel teli csatornába hullott, majd a csatornából a víz azt kivezette a tengerbe, esetleg egy távolabbi folyóba. Meglepő, de már akkor is nagy gondot fordítottak a fertőtlenítésre, így vagy sózták a csatorna vizét, vagy közvetlenül tengervizet vezettek be a rendszerbe.

Egy kis toalett-kultúra, avagy a WC négyezer éves története

Egy kis toalett-kultúra, avagy a WC négyezer éves története

Megdöbbentő fordulat, hogy az ókori WC-kultúra a középkorba – legalábbis ebben a formájában – nem terjedt tovább, így a közemberek kis túlzással ott végezték el a dolgukat, ahol éppen rájuk jött. Kivételt képeztek ez alól a tehetősebb emberek, illetve a nemesek, akik úgy alakították ki házaikat, hogy abban legyen egy különálló fülke, benne egy edénnyel, vagy egy mély gödörbe, esetleg az utcára csatornázott lyukkal, ahol elvégezhették a dolgukat. Ez a római példával ellentétben ugyan diszkrétebb volt, ellenben kevésbé higiénikus. Szerencsére azonban a középkor végén – a 15. században – már megjelentek az első francia WC-k, amelyek a római latrinák mintájára kerültek kialakításra annyi különbséggel, hogy a szennyvíz az udvarokon felállított WC-k alatt gyülemlett, ami hosszabb távon fenntarthatatlan volt.

Az újkor

A WC-kultúrában értelemszerűen az újkor hozta meg a legfontosabb változást, ezáltal például az 1700-as évek elején Párizsban a férfiak és a nők már külön helyiségben végezték a dolgukat, és még ebben az évszázadban feltalálták az első vízöblítéses toaletteket is – földrajzilag azonban egy kicsit északabbra, Angliában. Feltalálója Joseph Bramah volt, akinek a találmányát számtalanszor átalakították és bővítették, így előbb megjelentek a tartályos WC-k, a bűzzárásért is felelős szifonok, de meglepő módon csak később jöttek be csészék, addig ugyanis a tartály a padlóba építve kapott helyet, ahová kisebb faemelvényekről vagy székekről lehetett elvégezni a dolgunkat.

A WC-k forradalmasításában nagy szerepet játszott, amikor az 1800-s években megépültek az első csatornák, ám még így is 1906-ig kellett várni arra, hogy William Elvis Sloan feltalálja az öblítő szelepet, aminek köszönhetően a toalettet közvetlenül rá lehetett kötni a vízvezeték hálózatára. Noha sokunk számára a toalett egy természetes dolog, a legutóbbi felmérés szerint ez a még mindig fejlődés alatt álló használati eszköz nem adatik meg minden ember számára, a Föld lakosságának egyharmada ugyanis nem rendelkezik saját WC-vel, vagy még soha nem is hallott róla.

774 megtekintés, 1 a mai napon