Mely európai országokban emelkedik leginkább a lakásvásárlás?

Dánia, Hollandia, Finnország és Norvégia az a négy európai piac, ahol 2020-ban több lakásvásárlás történt, mint az előző évben – derül ki az Eurostat európai statisztikai hivatal adataiból. Dániában, ahol ez a tranzakciótípus éppen 2019-ben tért vissza az emelkedő trendhez, a lakásvásárlások tavaly 20,1%-kal emelkedtek, ami a legmagasabb érték, amióta az adatok rendelkezésre állnak.

Hollandiában két egymást követő év csökkenése után 10%-kal nőttek, 2018-ban 9,7%-kal, 2019-ben pedig 1,3%-kal estek; Finnországban pedig 7,7%-kal nőttek, az előző évi enyhe, 1,1%-os emelkedést követően. Norvégia 3,4%-os növekedéssel zárja azon országok listáját, ahol 2020-ban nőtt a lakossági vásárlás.

Kik vesznek lakást?

A városközpontokban való tartózkodás tendenciáját részben a 25-50 éves korosztályba tartozó vásárlói profil magyarázza. A 20 és 25 év közötti fiatalok azonban jobban érdeklődnek a bérlés iránt. Az elmúlt évben 55%-kal nőtt a bérleti díjak iránti kereslet az öreg kontinensen.

Magyarország az egyik olyan ország Európában, ahol az ingatlanvásárlás hagyománya mélyebben gyökerezik. A lakástulajdonosi arány körülbelül 80%, szemben az európai 70%-os átlaggal, vagy az olyan országok szerény 53%-ával, mint Németország. Még az ezzel járó nagy erőfeszítések sem ássák alá a családok vágyát, akik megtakarításaik mintegy 80%-át és rendelkezésre álló jövedelmük 37,1%-át költik lakásvásárlásra.

Kultúra vagy szükséglet?

Úgy tűnik azonban, hogy ez nem kulturális kérdés, hanem inkább szükségszerűség. Ez az egyik következtetés a különböző adatok megvizsgálása után, amely rámutat, hogy a magyarok, akik lakást vásároltak, azért tették, mert “szükséges”, míg az európaiak 56%-a “befektetés céljából”.

A magyarok és az európaiak azonban egyetértenek abban, hogy milyen szempontok alapján döntenek egy ingatlan kiválasztásakor. Mindkettő esetében az ár a tranzakció kulcsa, amelyet a kívánt területen való elhelyezkedés követ. Az anyagok minősége, az ingatlan mérete vagy a közlekedéshez való hozzáférés másodlagos jelentőségű.