Az állatkínzás jogi szabályozása

Az emberek java része jó érzésű, és rosszul érinti, ha egy védtelen kisállatot megkínoznak. Annak ellenére, hogy szigorúan tilos állatokat bántalmazni és a jog bünteti, sajnos sokan teszik meg mégis, ők szabadságvesztésre is számíthatnak. Hogy mi minősül bántalmazásnak a BTK szabályozza, elég világosan rendelkezik arról, hogy milyen büntetésre számíthatnak a kegyetlenkedők. Nem csak azok bűnhődhetnek, akik fizikailag bántanak egy ártatlan lényt, hanem azok is, akik egyszerűen „csak” kicsapják az egykor szeretett kedvencüket.

Mi minősül állatkínzásnak?

A legtöbb embernek szerencsére eszébe sem jut, hogy bántson egy élő, érző emberi lényt, ám sajnos mégis sokszor előfordul, hogy bizony kegyetlenül bánik valaki a jószágaival. Az állatkínzás nem csupán a fizikai bántalmazásra korlátozódik, a kis kedvenc utcára rakása vagy elhagyása is annak minősül. Hogy minél kevesebb kutya legyen kiverve, most már azonosítható chipeket betételére kötelezték a gazdikat. Sajnos azonban ez sem nyújt védelmet, az egészen apró, chip nélküli állatokat sajnos ugyanúgy utcára teheti az, aki akarja.

Az állatkínzást ma a büntetőjog szabályozza, 2013. júliusa óta pedig módosult a törvény, a BTK §244 rendelkezik róla. A törvény szövegezésében az található, hogy két évig terjedő szabadságvesztést az kaphat, ha valaki indokolatlanul kegyetlen módon bántalmaz gerinces állatot olyannyira, hogy maradandó egészségkárosodása lesz, vagy az állat pusztulását okozza a tett. Két évet még azok kaphatnak, akik elűzik, kiteszik vagy elhagyják az állatot, természetesen szándékosságról beszélünk.

Három évig terjedő szabadságvesztéssel az sújtható, aki különös szenvedést okoz az állatnak, vagy aki több állat egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős.

Tegyünk ellene!

Rengeteg civil állatvédő szervezet található Magyarországon, akik igyekeznek megfékezni az állatkínzást, és akiknél feljelentést is lehet tenni. Sajnos vagy nem sajnos, sokan nincsenek tisztában a büntetőjogi korlátokkal, és indokolatlanul jelentik fel az ismerőst vagy szomszédot, ilyenkor pedig komoly ügyvédi költségekbe verheti magát az ártatlan fél.

Sok „jóhiszemű” szomszéd üti bele az orrát a másik dolgába, és mindennemű bizonyíték hiányában, vagy koholt vádak alapján jelent fel valakit állatkínzásért. Gondot okozhat az is, hogy sokan merő rosszindulatból jelentenek fel egyes embereket bántalmazásért, mert egyéb nézeteltérésük van. Ám ha biztosak vagyunk abban, hogy ismerősünk kegyetlenül bánik kis kedvencével, akkor ne habozzunk tárcsázni és jelezni a problémát a hatóságoknak.

Ha valaki megvádolt bennünket állatkínzással, akkor mindenképpen szükségünk lesz egy büntetőjogászra, aki elvállalja az ügyünket. Ne sajnáljuk a jogi képviselőre költött pénzt, hiszen akár három évre is lecsukhatnak minket, ha nem sikerül bizonyítani, hogy ártatlanok vagyunk.